WING CHUN - ÖNVÉDELEM

A Wing Chun kung fu sajátosságainak, elméletének és edzésmódszereinek köszönhetően, kiválóan alkalmas a hétköznapi önvédelemre.
A stílus (mint ahogy a legtöbb harcművészet) használja az ütéseket, rúgásokat, térd- és könyök technikákat, feszítéseket, földreviteleket. Az edzésmódszerei között megtalálhatóak az ütő- és rúgóerő fejlesztő gyakorlatok, hiszen nem elegendő levédeni egy ütést, ha nem tudunk hatékonyan visszatámadni vagy éppen megelőzni egy támadást. Mindezek mellett fontos szerepet kap a mozgékonység és a reflexek fejlesztése, hiszen egy mozgó ellenfelet könnyebb eltalálni, mint aki el tud mozogni a támadások elől.
A Wing Chun Kung Fu egy tudományos alapokon nyugvó tradicionális kínai harcművészet, melyet a hadi tudományok legnagyobb szakértői alkottak egy olyan korban, amikor a magas szintű harci tudás egyenlő volt a túléléssel. Ma a Wing Chun egyike a nyugati világban leginkább elterjedt harcművészeti rendszereknek. Népszerűsége az '50-es években kezdődött, amikor is - Yip Man Nagymester jóvoltából - a stílus széles körben terjedt el Hong Kong-ban. A '60-as, '70-es években Yip Man Nagymester tanítványai folytatták mesterük munkáját, s tevékenységüknek köszönhetően a stílus ma már szinte a világ minden országában ismert. A Wing Chun elterjedését nagymértékben elősegítette Bruce Lee - a népszerű harcművész és filmsztár - filmjeinek megjelenése, illetve azon tény ismerté válása, hogy Lee eredetileg ezt a stílust tanulta.

Szerkezeti felépítése
A Tradicionális Wing Chun - a wing chun család nagy részéhez hasonlóan - három pusztakezes formára és két fegyveres formára épül. Alapvető szerkezeti egysége ezen kívül még a Muk Yan Jong, a speciális gyakorló eszközön végrehajtott 108 mozdulatból álló gyakorlatsor, valamint a tapadó kezek gyakorlatrendszer.



Siu Lim Tao
Siu Lim Tao (Kis Ötlet Forma) a wing chun első formagyakorlata. Betekintést nyújt a kezdő tanuló számára a stílusba. Ez a forma adja a tanuló számára a szükséges alapokat. Megtanítja a helyes állást, testtartást, az alaptechnikákat és a légzést. Fejleszti az egyensúlyt és a koncentrációs készséget. A Siu Lim Tao sokkal inkább tréning semmint harci forma. Gyakorlása során a tanuló mozdulatlanul áll a stílus alapállásában. A lábak, a test és a fej mozdulatlan, csak a kezek hajtják végre az alaptechnikákat.
A forma szimmetrikusan gyakoroltatja a mozdulatokat mind a két kézzel. A technikák gyakorlása során a tanuló megtanulja a tökéletes formát és a szögeket. Izolálja a technika végrehajtásához szükséges izmokat, és megtanulja a mozdulatok energiájának maximális fejlesztését.
Ellenőrzése alá vonja az egész testet, fókuszálja a tudatot. A technikai képzés mellett a stílus alapelveit is rögzíti, megtanít a helyes légzésre, fejleszti a periférikus látást és a belső energiát.
A 108 mozdulatból álló forma három, egymástól jól elkülöníthető szakaszból áll.
Az első szakasz tartalmazza a stílus alapvető mozdulatait: a wing chun stílus védjegyének számító yat chi kuen-t (nap alakú ököl), a tan sao-t (zátony kéz), a mun sao-t (kereső kéz), a wu sao-t (megvédő kéz), a fook sao-t (ellenörző kéz) és a pak sao-t (lökő kéz). A gyakorlat során a mozdulatok rendkívül lassan kerülnek végrehajtásra. 3-4 perctől akár egy óráig is tarthat ez a szakasz.
A második és harmadik szekció már jóval dinamikusabb, az egyes mozdulatok teljes sebességgel kerülnek végrehajtásra. Az alaptechnikák elsajátítása, a korrekt testtartás és struktúra kialakítása mellett még egy nagyon fontos szerepe van e formának - elsősorban az első szakasznak - a belső energia fejlesztése.
Chum Kiu
Chum Kiu (Hídkeresés) a wing chun második formája a megnyitás időzítésére utal. A tanuló a forma gyakorlása során megtanulja, mikor és hogyan vegye fel a kontaktust ellenfelével.
A forma megtanítja, hogyan lehet változtatni a küzdőtávolságot. Megtanítja a stílus alapvető lábmunkáját, az oldalsó lépést, a hosszú lépést, a körző lépést, a "T" lépést, a fordulásokat és az állások cseréjét.
A forma kulcsgondolata a Sil Lim Tao által felépített struktúra megőrzése mozgás közben, illetve az ellenfél védelmi struktúrájának áttörése, és hídjainak kontrolálása. Bemutatja a középvonal megőrzésének és cseréjének jelentőségét, megtanítja, hogyan nyerhetünk energiát az állásból, a lábmunka, a csípő, a test és a kar mozdulatának koordinálásából.
Gyakoroltatja a Sil Lim Tao technikáinak kombinációit, megtanítja a magas; a közép-; és a mély bong sao-t, a lop sao-t, a yat sao-t, a po pie jeung és egyéb taktikákat, az egyenes rúgást, az egyenes és az oldalsó rúgás kombinációit. Megtanítja mozgatni a Sil Lim Tao forma gyakorlása során fejlesztett energiákat.
Biu Jee
Biu Jee (Rámutató- vagy döfő ujjak) a wing chun harmadik formája. További lábmunka és rúgás kombinációk mellett magába foglalja a wing chun döfő ujj technikáit, a különböző könyök technikákat, a kwan sao és a grun sao kombinációkat. Megtanítja az ellenfél struktúrájának áttörését, illetve azt, hogy hogyan szabadulhat a gyakorló, ha hídjai csapdába kerültek vagy a védelmi struktúra felbomlott. Megtanítja a döfő technikák használatát az ellenfél gyenge pontjai ellen, és felerősíti a gyakorló hídjait. A Chum Kiu gyakorlása során megmozgatott energiákat megtanítja alkalmazni.

Muk Yan Jong
A Muk Yan Jong (Fabábu forma) a wing chun egyetlen formagyakorlata, amely segédeszközt igényel. A 108 mozdulatból álló fabábuforma a már ismert technikák további kombinációi mellett újabb technikákat (kao geng sao; kau sao; sheung tok sao) és taktikákat is tanít.
Legnagyobb előnye azonban, hogy megtanítja gyakorlóját a tökéletes testtartás, a szögek és irányok használatára. Fejleszti az időzítést, a gyorsaságot, a mozdulatok erejét és pontosságát, a karok és a lábak koordinációját, a vizuális és a kontaktreflexet, felerősíti a végtagokat, és kifejleszti a mozdulatok "áramlását".
A forma tíz - egymástól jól elkülöníthető - szekcióból áll. Gyakorlása során a tanuló a következő fokozatokon halad át: muk yan jong (fababa forma), a teljes forma elsajátítása és gyakorlása a gyakorlóeszközön; da san jong (kötetlen fababa) a forma részei illetve a különböző kombinációk gyakorlása a gyakorló eszközön; hong jong (levego baba) a formagyakorlat, majd szakaszainak gyakorlása a segédeszköz nélkül egészen a kötetlen "árnyék bokszig"; mai sang jong (a baba "élővé tétele") a forma részeinek gyakorlása partner ellen.
Chi Sao
A Chi Sao (Tapadó kezek) a wing chun sarok köve. Nem más, mint egy gyakorlatrendszer mely a kifejleszti a wing chun harcos közelharc során alkalmazott "kontaktreflexét". A chi sao alapelve a következő: Egy támadás vagy védekezés során a küzdő felek hídjai - karjai - között kapcsolat - érintkezés - alakul ki. A kapcsolat során a gyakorló érzékeli a támadás irányát és energiáját. Az erőhatásra a test begyakorlott séma szerint reagál.
A chi sao gyakorlatok megtanítják érzékelni a különböző irányú és energiájú erőhatásokat, majd megtanítják a megfelelő reakciókat ezekre a hatásokra. Első lépésben csak az érzékelő karok gyakorolják a megfelelő mozdulatokat, később a két kar által végrehajtandó mozgáskombináció kerül begyakorlásra, végül az egész test reakciója elsajátításra kerül. Ennek megfelelően a gyakorlatokat eleinte semleges állásban hajtják végre a tanulók. Testük mozdulatlan, csak az érintkező karok mozognak előre meghatározott módon, miközben a tekintet követi a mozdulatokat. Később az egész test előre meghatározott módon reagál az adott mozdulatra. Végül a támadások és a hárítások spontán reakciókká válnak. A következő lépcsőben a gyakorló bekötött szemmel - csak a bőrreflexére hagyatkozva - hajtja végre az előre meghatározott mozdulatokat, végül a mozdulatok spontánná válnak.
A chi sao gyakorlat nem azonos a küzdelemmel, de olyan képességeket - erő, gyorsaság, egyensúly, időzítés, vizuális - és kontaktreflex - fejleszt a gyakorlóban, melyek nélkülözhetetlenek a valós küzdelem során.
Baat Jaam Dao
Baat Jaam Dao (a kard nyolc vágása) a wing chun első fegyveres formája. A "kard nyolc vágása" egyaránt utal a forma nyolc szekciójára, illetve annak nyolc speciális vágására, melyek a következők: jut (levágás), jaam (hasítás), waat (csúsztatás), biu (szúrás), lao (kavarás), chai (zúzás), és huen (körzés).
A baat jaam dao nem más, mint a wing chun alapelveinek és technikáinak kiterjesztése vágófegyverekre. A kardok technikái: mun dao; wu dao; tan dao; bong dao; pak dao; fut dao; lan dao; jaam dao; jut dao; gum dao; gaun dao; kwun dao; biu dao; chit dao.

Luk Dim Boon Gwun
Luk Dim Boon Gwun (Hat és fél pontos bot) a wing chun utolsó formája, a Shaolin azonos nevű bot formáján alapszik. Az eredeti formát egyszerűsítették és lerövidítették, a tréningben mindkét oldali fogásformát (jobb kéz elol - bal kéz hátul illetve fordítva), valamint a chi gwun (tapadós bot) rendszerét bevezették.
A wing chun botrendszere a formagyakorlat és a bot erőtréningje mellett különböző kiegészítő gyakorlatokat is tartalmaz. A luk dim boon gwun hét alapelvet foglal magába, melyek a következők: tai (felemelkedés), lan (zárás), dim (rámutatás), kit (elterelés), got (levágás), wun (körzés), és lao (fogadás). Az utolsó princípiumot fél mozdulatnak tekintik, melynek során a bot visszavonásra kerül egy új mozdulat végrehajtásához.


A Wing Chun fokozatrendszere

Mint minden harcművészetben/küzdősportban vannak szintek, fokozatok. A Wing Chun-ban az alábbi szinteket különböztetjük meg:
- 1-2 szint (kezdő szint)
- 3-4 szint (középhaladó szint)
- 5-6 szint (haladó szint)
- 7 szint (segédoktató)
- 8-9 szint (oktató)
- 10. szint mester szint (teljes pusztakezes rendszert magába foglalja)

A szintek övekkel jelöljük, különböztetjük meg. A régi különböző színű öveket felváltotta a fekete selyem/szatén öv, amelyeken arany csíkokkal jelöljük a szintek számát, azaz, 5-ös szint esetén 5 db arany csík van felvarrva a fekete övre.
A mester szintet jelölő öv, arany színű.
 Forrás: www.wingchun.hu